Márton és a libák

2016. nov. 08.
Márton és a libák
A november közepi libasütésnek nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte is nagy hagyománya van, kevesen tudják azonban, hogy a jókora szárnyasnak mi köze van a Márton-naphoz.

A november közepi libasütésnek nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte is nagy hagyománya van, kevesen tudják azonban, hogy a jókora szárnyasnak mi köze van a Márton-naphoz.
Nos, a legenda szerint Kr.u 316-ban, a Savariában született, de később Galliába áthelyezett római katonát, Martinult a keresztény hitre való áttérése után püspökké akarták szentelni. A szerény természetű férfiú nem akarta elvállalni a tisztséget, ezért egy libaólban rejtőzött el rajongói elől, ám a jószágok hangos gágogása elárulta őt.

Szent Márton Gallia nemzeti szentje, Pannóniában Sabaria (a mai Szombathely) városában született 316-ban vagy 317-ben. A középkor legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott. Emlékét helységnevek, imák és oltárképek egyaránt őrzik. Idén, Szent Márton születésének 1700. évfordulóját ünnepeljük, kiemelten Pannonhalmán és Szombathelyen.

A krónikák szerint Szent Márton napja a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e-napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte és tavasszal az állatok kihajtására használta.
A régiek a Márton napi időjárásból következtettek a télre, mondván: Ha Márton fehér lovon jön, akkor enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. A néphit szerint a lúd melle csontjából is meg lehet jósolni a következő hónapok időjárását: ha a liba csontja fehér, akkor hosszú, havas, hideg telünk lesz, ha barna, csak amolyan fekete karácsonyos, locspocsos időre számíthatunk.

Legenda ide vagy oda: a szárnyas november 11-i tálalásának van egy prózaibb oka is: a régi paraszti gazdaságokban egész egyszerűen ekkorra nőtt meg és hízott süthető állapotúvá az "idei", tehát a fiatal liba.
 Eleink úgy tartották, aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik. Dobos C. József 1881-ben megjelent szakácskönyve szerint a lúd gazdasági szempontból tekintve a legszükségesebb háziállatokhoz tartozik, mert nemcsak a húsa hasznos, de zsírja finom ízénél fogva sokkal értékesebb a sertésénél, tolla pedig majdnem nélkülözhetetlen. Ami a máját illeti, az a legkényesebb ínyencek által is méltányoltatik.

A Hotel Lövér büféasztaláról sem hiányoznak a liba specialitások november derekán! Két alkalommal is kerülnek finomabbnál finomabb libás ételek a büféasztalra, legyenek Önök is vendégeink!


Top