Foglalás & Árkalkuláció Ajánlat-
kérés

 

Ajánlatkérés
A legjobb ár garantált
X
A legjobb ár garantált
X
A Hónap Hotele (közönségszavazás): Észak-Dúnántúl régióban II. helyezett - 2018. szeptember

Tudja-e, kik a poncichterek?

2016. ápr. 20.
Tudja-e, kik a poncichterek?
Sopronban járva ételről és italról említést tenni anélkül nem lehet, sőt lehetetlen, hogy szót ne ejtenénk a poncichterekről.


Sopronban járva ételről és italról említést tenni anélkül nem lehet, sőt lehetetlen, hogy szót ne ejtenénk a poncichterekről.

A poncichter szó soproni németajkú szőlősgazdát jelent, és a német Bohnenzüchter, azaz babtermelő szóból ered. Az elnevezés eredetileg csúfnév volt, de később általánossá vált és egyre inkább a gazda szorgalmát jelképezte. Arra utal, hogy a soproni szőlősgazdák a szőlőtőkék között hagyományosan babot termeltek, a szőlőtőkék közötti árnyékban ugyanis nem nagyon szeret semmilyen növény, de a bab igen, ráadásul tápláló étel is. A bab biológiailag fontos a szőlő számára, de rosszabb évjárat esetén a gazdák ezzel pótolták a szőlőtermelésből kiesett bevételeiket.

A poncichterek nem voltak dúsgazdagok, a babtermelés visszatükröződött étkezési kultúrájukban is. Egyszerű és laktató ételeket fogyasztottak, a szőlő és a bab mellett jellemzően káposzta, szilva, túró, gombák, füstölt húsok, fokhagyma került az asztalra.  Babból szinte mindent készítettek, levest, főzeléket, ragukat, gombócot, rétest, lepényt, pogácsát…
Kedvenc eledelük a babsterc és a babgombóc volt. A babgombóc összetört főtt babból és zsemléből készült. A másik népszerű étel az ízletes és laktató babsterc, amit régen főételként fogyasztottak hétköznapokon, a mai ízlésnek azonban jobban megfelel egy nagy adag vörösboros pörkölt társaságában. Híres volt a borsos, tejfölös babrétes is. Az asztalon kinyújtott rétesbe összeaprított főtt bab, zsemlemorzsa, tejföl, majoranna, só és bors keverékét töltötték.
Az eredeti soproni ízek közé sorolhatjuk még a fertői halászlét, a tejfölös, szilvás bablevest, a gyertyás pecsenyét, az erdészgombócot, a marhapacsnit, a sváb pörköltet vagy a roston sült kacsamájat, amelyet kolbászos lecsóval koszorúztak.

A soproni borvidék érdekessége, hogy a poncichterek nem a hegyen, a szőlőben építették fel présházukat, hanem a városban. A saját ház alatti pince biztonságot nyújtott, és a várostól kapott jog alapján ki – ki helyben, saját Buschenschankban mérhette ki borát. Az engedélyezett kimérés helyét cégérrel jelezték. A ház bejárata felett lógott a bormérést jelző, fenyőágból készült cégér, melyen a fehér vászoncsík a fehérbort, a vörös a vörösbort jelentette. Az ujjnyi hosszú szalmakereszt pedig az óbort. A borkiméréseket a cégérek alapján ma is könnyűszerrel megtalálhatjuk.

Top